Címünk Postacím:
5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.
Nyitvatartásunk Nyitvatartásunk:
Hétfő-Péntek:           9 - 17
Szombat:                   9 - 12
Telefon Telefon:
+36-66/521-655

   
Kezdőlap Használd a könyvtárat!
Használd a könyvtárat!
( 13 szavazat )

 

Dokumentumismeret
Könyvtárismeret
A könyvtár használata
Tájékozódás - tájékoztatás
Számítógépes katalógus

 

Dokumentumismeret

Mi az információ: Minden olyan ismeret, amely tájékoztatás, közvetlen tapasztalat, adat, jel vagy dokumentumok révén megtudható, megismerhető.

Kommunikáció: Az információ áramlása, cseréje.

Információhordozó / ismerethordozó: az az eszköz, vagy anyag, amely az információt rögzíti és továbbítja. Más szóval dokumentumoknak is nevezhetjük.

Mi a dokumentum? Minden, információt tartalmazó, hordozó tárgy: könyv, folyóirat, hangszalag, hanglemez, videokazetta, CD, CD-ROM, DVD, jelentés, jegyzőkönyv, levelezés, illetve tárgyi emlékek, stb. A dokumentum egyszerre jelent tartalmat és formát. Lényege, hogy az információt valamilyen rögzített formában tartalmazza.

03doc2

A könyvtári dokumentum: írásos, nyomtatott, vagy egyéb sokszorosító eljárással készített, előállított dokumentumok, amelyek a könyvtári állományba beletartoznak, s amelyek tartalma társadalmilag értékes információt tartalmaz, s amelyet széleskörű közlésre szántak. Az emberiség felhalmozott információit, illetve információ hordozóit a könyvtárak összegyűjtik, megőrzik, és használatra szolgáltatják.

A könyvtári dokumentumok csoportosítása az információ rögzítésének formája, és a tartalom alapján történhet.

A rögzítés formája alapján:

  •  írásos
    • kéziratos: kódex, levél, oklevél
    • nyomtatott:

      • könyv, időszaki kiadvány (folyóirat, hírlap, hetilap)
      • brosura: rövid terjedelmű füzet jellegű kiadványok
      • plakát, kotta, térkép, stb. 
        Himnusz_kottja
      • időszaki kiadványok
        • időszakossága szerint:
          • napilapok, heti lapok
          • folyóiratok (havonta, kéthavonta, negyedévente, stb.)
          • egyéb: évkönyvek, név- és címtárak, sorozatok, stb.
        • téma szerint: tudományos, ismeretterjesztő, szakfolyóirat, irodalmi, gyermek, szórakoztató, általános, művészeti, stb.
  • nem nyomtatott dokumentumok:
    • audio: hangzó hangkazetta, hanglemez, CD
    • vizuális: dia, fotó, poszter
    • audiovizuális: videofilm, film, DVD, Blu-Ray
    • elektronikus információ hordozó: CD-ROM

Tartalmuk alapján:

- szépirodalom

- ismeretközlő

 

Szépirodalom: műélvezetre, szórakoztatásra szánt irodalmi alkotások: mesék, versek, regények, novellák, drámák, stb.

Ismeretközlő irodalom: a világról, a természetről, a társadalomról, emberekről, művészetekről, az egyes tudományágakról bemutató és közvetítő irodalom.

- Ismeretterjesztő irodalom: az egyes tudományos, közéleti, társadalmi, történelmi, politikai témát bemutató közérthető művek.

- Tudományos művek: a tudományok egyes ágaiban elért eredmények, alapvető ismeretek összegzése.

- Szakkönyv: Gyakorlati ismereteket tartalmazó művek: szakácskönyv, barkácskönyv, betegápolás, autószerelés, stb.

- Tankönyv: tananyagot tartalmazó, a tanulást és oktatást segítő könyvek

- Segédkönyv: olyan művek, amelyeket nem önmagukban használunk, hanem valamely más dokumentum használata, ismeretszerzés során nyújtanak segítséget: szótárak, lexikonok, enciklopédiák, stb.

 

Könyvtárismeret

Könyvtár:az információkat tartalmazó dokumentumok gyűjtőhelye a könyvtár. A könyvtári dokumentumokat itt gyűjtik össze, rendszerezve tárolják, feltárják (adatbázisok, katalógusok), és a használók, olvasók rendelkezésére bocsátják. A könyvtárak nagyobb része mindenki által használható nyilvános könyvtár, közkönyvtár. 

Kölcsönzés: A könyvtárak egyik alapfeladata a gyűjteményükbe tartozó dokumentumok kölcsönzése. Egyes dokumentumféleségek helybeni használatának biztosítása.

Tájékoztatás: A könyvtárak dokumentumaik és információs eszközeik segítségével tájékoztató munkát is végeznek: saját állományukról, szolgáltatásaikról, más könyvtárak állományairól, a hazai könyvtári rendszerről. Ehhez egyre több segítséget nyújtanak a számítástechnikai eszközök és az Internet.

Rendezvények: a könyvtárak különböző előadásokat szerveznek: ismeretterjesztő előadások, író-olvasótalálkozók, könyvankétok, használói képzések, vetélkedők, versenyek.

Könyvtári állományok: A könyvtár tulajdonában lévő, gyűjtőkörének megfelelő dokumentumok összessége.

Állományegységek: A könyvtár állományának tartalmilag, vagy használat szempontjából jól megkülönböztethető része

  • kölcsönözhető állomány
    • szépirodalom: mese, ifjúsági irodalom, regény, vers, dráma, stb.
    • ismeretközlő irodalom: ifjúsági és felnőtt szakirodalmi művek
    • könyvtárunkban az időszaki kiadványok régebbi számai is kölcsönözhetőek
    • audio, audiovizuális dokumentumok
  • helyben használható állomány
    • kézi könyvek: lexikonok, szótárak, enciklopédiák
    • helytörténeti művek
    • időszaki kiadványok hírlap, heti- és havilapok
    • különgyűjtemények: névadóról szóló művek

Szabadpolc: Azok az állományegységek, amelyek kölcsönözhetőek (a könyvtári állomány jelentős része). Ezekből az olvasók szabadon válogathatnak, de kérhetik a könyvtáros segítségét is.

 

Raktári rend: az ismeretközlő művek és a szépirodalmi művek rendje a polcokon, amely a könyvtári dokumentumok rendezettségét és könnyű megtalálhatóságát szolgálja. Az eligazodást a raktári jel segíti.

A kézikönyvtár és szabadpolcos, valamint a raktárban elhelyezett dokumentumok raktári rendje azonos, ismétlődnek. Ezen felül lehetnek téma szerinti kiemelések, sorozatai kiemelések is. A tájékozódást a polcokon elhelyezett feliratok és választólapok segítik.

Raktári jelzet: Az ismeretközlő dokumentumok rendje az ETO és az egyes szerzők (címek) betűrenden belüli sorrendjét meghatározó Cutter-táblázatra épülő szakrendi-betűjeles raktározás alapján alakul ki. A raktári jelzet részei:

- felső: általában háromjegyű szám, a szakrendi jel mutatja meg, hogy az ismeretközlő dokumentum melyik főosztályba került besorolásra, vagyis hol található meg a könyvtári állományban

- alsó: az egyes osztályokon belüli, ugyanarról vagy hasonló témakörről szóló dokumentumokat a szerzők, vagy a címek betűrendjébe sorolják, a betűrendi jel alapján.

Pl. Komoróczy Emőke: Határ Győző életműve

894

H 40

A szépirodalmi műveknél betűrendi jelzetet használunk.  A raktári jelzet a könyvön is megtalálható, valamint a katalógus tételen is szerepel.

Pl. Határ Győző Művei H 40.

ETO - Egyetemes Tizedes Osztályozás: Az ismeretközlő dokumentumokat a könyvtárak tartalmuk szerint csoportosítják. A csoportosítás alapja az ETO, amely a tudományokat 10 főosztályba sorolja.

0

Általános Összefoglaló művek

1

Filozófia (lélektan, etika, esztétika)

2

Vallás

3

Társadalomtudományok

4

Üres (megszűnt)

5

Természettudományok

6

Alkalmazott tudományok (orvostudomány,

mezőgazdaság, ipar, stb.)

7

Művészetek, sport

8

Nyelv- és irodalomtudomány

9

Földrajz, életrajz, történelem

A tudományok fő osztályai további osztályokból, alosztályokból állnak

Könyvtári abécé: a nemzetközi ábécére épül. Nem tartalmazza a magyar ábécé összes betűjét, a hosszú magánhangzókat és a két- és többjegyű mássalhangzókat, de az ö, az ü és az sz betűt kivételnek tekinti.

A B C D E F G H I J K L M N O Ö P Q R S (SZ) T U Ü V W X Y Z

Szakrendi jelek: az egyes tudományágak, a művészetek az ismeretek ágainak megfelőlen az ETO alapján kialakított háromjegyű szám:

Pl. Matematika 510

Számítástecnhnika 681

Magyar Irodalom 894

Ezen belül, az egyes művek a szerzők, vagy a cím szerinti betűrendi jelnél találhatók.

Betűrendi jelek: szépirodalomnál használatos jelzet a szerző(k) esetleg a cím alapján, a Cutter-táblázat segítségével kerül meghatározásra. Pl. Fekete István F 37 , Móra Ferenc M 86. A jelzet független attól, hogy regény, vers, mese, vagy felnőtt irodalomról van szó. A betűrendi jelek a szépirodalom esetében a raktári jelek is egyben.

 

A könyvtár használata

A könyvtár használatához ismerni kell a könyvtár használati szabályzatot. ez tartalmazza, hogy ki lehet a könyvtár tagja, hogyan kell használni a könyvtárat, mennyi időre milyen dokumentumokat lehet kölcsönözni. Milyen dokumentumok használhatók helyben, milyen más szolgáltatásokat nyújt a könyvtár.

>> Könyvtárhasználati szabályzat 

Általános viselkedési szabályként elmondható, hogy mint minden helyre, ha bemegy valaki illik köszönni, ugyanúgy, mint távozáskor. A könyvtárosok azért vannak a könyvtárban, hogy minden információ megadásával segítsék a használókat. Ezért érdemes hozzájuk fordulni, ha valamiben bizonytalan vagy. A könyvtárban nem eszünk, iszunk, nem hangoskodunk, a mobil telefon használatát igyekszünk mellőzni. Kulturáltan, mások zavarása nélkül kell a használatot lebonyolítani.

 

Tájékozódás - Tájékoztatás

A könyvtár, mint információs rendszer

Az olvasók, érdeklődők tájékoztatása a könyvtárak elsődleges feladatai közé tartozik. Az információkat a könyvtárak információhordozókon tárolják. A könyvtár nem csak a szükséges információt nyújtja, információt nyújt a használónak az információkeresés útjáról, az információs rendszerekről. A könyvtári információs rendszer a kommunikációra épül: kérdezz-felelek. Kérdezni tudni kell!

Ahhoz hogy a lehető legjobb információt (releváns információt) kapjuk, a lehető legpontosabb kérdést kell fel tenni.

A könyvtári információs rendszer részei

Személyek

Olvasó, használó

Aki kérdez

Könyvtáros

Aki segíti az eszközhasználatot

Tájékoztató eszközök

Kézikönyvek

Pontosítják a problémát, lehetőséget adnak a kérdés megválaszolására

Szabadpolc

Lehetőség a válogatásra, egy dokumentum megkeresésére

Katalógus

a szerző, vagy cím ismeretében,vagy a tartalom alapján lehetőséget ad egy dokumentum megkeresésére: meg van-e a könyvtárban, hol található

Bibliográfiák

Egy szerzőnek milyen művei, egy témában milyen művek találhatók meg

Adatbázisok

a számítógépes adatbázisok a leggyorsabban képesek válaszolni az információ keresés kérdéseire

A tájékoztatást-tájékozódást segítő eszközök

- Kézikönyv: a saját korának ismeretanyagát dolgozza fel.

  • lexikon: betűrendes ismerettár, a feldolgozott ismereteket a fogalmak, a címszavak betűrendjében tárgyalja. A lexikon a címszó után adja meg az ismereteket. A címszó, a róla szóló ismertetés, a művek jegyzéke és a róla szóló irodalom alkotja a szócikket. A lexikonok használatát könnyíti az előszó és az útmutató, valamint a rövidítések és jelek magyarázata, feloldása. Tartalmazhatnak függelékeket is.
    • általános lexikon
    • szaklexikonok
    • kislexikon
    • minilexikon
  • enciklopédia: nagyobb egységek. témakörök szerint dolgozza fel az ismereteket, ezeket tömören, összefüggéseiben írja le. Tartalomjegyzék, mutatók, táblázatok, képek, térképek segítik a használatukat.
    • általános
    • szakterületi

  • szótárak: amelyek a nyelv szókincsét, vagy annak egyes részét betűrendben tartalmazzák. A szavak jelentését, értelmét, helyesírási, kiejtési módját szótári alakban adják meg. A szótár röviden, tömören értelmezi a szó jelentését.
    • egynyelvű
    • etimológiai
    • szinonima
    • helyesírási
    • két- vagy többnyelvű
  • szótárakat csoportosíthatjuk más szempontok alapján is:
    • kisszótár
    • kéziszótár
    • nagyszótár
    • szakszótár
    • útiszótár
  • adattárak: tényeket, adatokat tartalmaznak
  • statisztikai kiadványok: számokkal, táblázatokkal, grafikonokkal tájékoztatnak
  • évkönyvek, eseménytárak (kronológiák), esemény-naptárak, cím-és névtárak (almanachok, menetrendek, telefonkönyv, szaknévsor, adatgyűjtemények
  • atlaszok: térképlapok segítségével nyújtanak tájékoztatást
  • jogszabálygyűjtemények, közlönyök

- Szabadpolc: a használó által szabadon használható állomány és polcrendszer és olvasószolgálati módszer. Ezekhez az állományokhoz az olvasó szabadon, korlátozás nélkül hozzáférhet, kölcsönözheti, vagy helyben használhatja.

- Katalógus: a könyvtár állományát alkotó dokumentumokról készített rendezett jegyzék, vagy gyűjtemény. A katalógus biztosítja a feldolgozott dokumentumok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét, és az állományban való megtalálhatóságát. A katalógus az egyes dokumentumokról készített leírásokat különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza. A katalógus katalógustételekből áll.

 

  • Egy konkrét dokumentum megtalálható-e a könyvtárban? Egy szerzőnek mely művei találhatók meg a könyvtárban? Egy műnek milyen kiadásai vannak meg?
  • Adott témára, személyre, vagy konkrét fogalomra vonatkozóan  milyen irodalommal rendelkezik a könyvtár? Egy-egy sorozatban megjelent művek közül melyek találhatók meg?
  • A könyvtár raktári rendjén belül hol található a dokumentum, és milyen szabályok vonatkoznak a használatára?

A katalógusok a dokumentumok formai és tartalmi feltárásával épülnek. A könyvekről először a könyv azonosító adatait írják le a könyvtárosok. Minden egyes könyv adatai külön katalóguscédulán szerepelnek. Ezek az adatok, amelyek megegyeznek a könyv legfontosabb adataival a következők:

- a könyv írójának, vagy összeállítójának a neve

- a mű címe, esetleges alcíme

- a fordító neve, ha fordított műről van szó

- az illusztrátor neve, ha rajzok, illusztrációk vannak benne

- a közreműködők neve: szerkesztő, magyarázó, átdolgozó, stb.

- a kiadás helye, éve, a kiadó neve

- ISBN, ISSN  (International Standard Book/Serial Number) szám egy nemzetközi egyedi azonosítószám

- a könyvterjedelmet jelölő oldalszám

- a könyv mérete

- a sorozat neve

- egyéb megjegyzések

- ETO- számok

Ezeket összefoglalóan formai jegyeknek nevezzük, és többnyire a könyv címlapján és annak hátoldalán megtalálhatók. (A hiányos adatokat lehetőség szerint a könyvtárosok pótolják.) E jegyek alapján épül a betűrendes leíró katalógus.

Bibliográfiai leírás

A különböző könyvtári dokumentumokról készített leírás, amely a dokumentumok azonosításához és nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat (bibliográfiai adatokat) egységes szerkezetbe, formában és sorrendben tartalmazza. Eredménye a bibliográfiai tétel= katalógus cédula.

A könyvről annyi cédula készül, és annyi helyre kerül katalógusba, ahány fontos elemet tartalmaz a leírás. A könyvtárak katalógusépítési szokásai az igények függvényében eltérhetnek egymástól. Egyes könyvtárak csak a szerző nevéhez tesznek cédulát, más könyvtárakban fontos a fordító vagy illusztrátor is. Tehát a szerzői betűrendes és címszó katalógusban konkrét szerző műveit és konkrét címmel rendelkező műveket kereshetünk.

A katalógus cédulán található adatok

Típus Besorolás alapja Használata
Szerzői betűrendes

A szerzők nevének betűrendjében

  • először a szerző önálló műveit találjuk meg,
  • utána azokat, amelyekben társszerző,
  • ha háromnál több szerző van, akkor a cím alapján sorolják be.
  • Ha egy író munkássága érdekel, pl. milyen műveket írt Gárdonyi Géza?
  • Ha tudjuk a mű szerzőjét, de nem tudjuk a mű címét.
Cím szerinti A művek címe szerint. Ha tudjuk a mű címét, de nem tudjuk a mű szerzőjét.
Sorozati katalógus A sorozat címének betűrendjében, azon belül pedig szerzők szerint (itt csak azoknak a dokumentumoknak a céduláit találhatod meg, amelyek valamilyen sorozat részei). Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott sorozatban milyen dokumentumok jelentek meg.

 

Ezután a tartalmi jegyeket állapítják meg a katalogizáló könyvtárosok. A könyvtárosnak kell megállapítani, hogy az adott dokumentum miről, esetleg kiről szól?  Ezt szakjelzettel, vagy tárgyszóval tudjuk kifejezni. A tartalmi jegyek mennysége a dokumentum témájának gazdagsága és a feltáró munka mélységétől függ. A szakkatalógusba minden tartalmi jegy alapján kerül cédula. Adott témakörről szóló műveket a szakkatalógusban kereshetünk.

A katalógusok fajtái

  • Alapkatalógus
    • Betűrendes katalógus: Arra ad választ, hogy· a keresett könyv megtalálható-e a könyvtárban. Felel arra is, hogy a keresett írónak milyen műveire, milyen kiadásaira bukkanhatunk a könyvtár polcain. A szerző nevének, szerző nélküli mű esetén a könyv címének betűrendjében sorakoznak a cédulák. Egy szerző művei a címek betűrendjében követik egymást. A betűrendes katalógusban egyaránt találunk szak- és szépirodalmi műveket.
    • Sorozati katalógus: vannak könyvek, amelyek sorozatok keretében jelennek meg. Ezekről itt kaphatsz tájékoztatást.
    • Szakkatalógus: Ha az érdekel, hogy egy-egy témakörben milyen műveket találsz a könyvtárban, ezt kell használni.
  • Egyéb katalógusok: a legtöbb könyvtárban van néhány külön katalógus is, amelyek valamilyen más szempont szerint csoportosítják a dokumentumokat. Pl.: helytörténet.
  • Bibliográfia: , más szóval irodalomjegyzék nem egyetlen könyvtár anyagát tárja fel, hanem több, különböző könyvtárból gyűjti össze a téma irodalmát.

 

Számítógépes katalógus

A könyvtár által épített, folyamatosan bővülő (kurrens és retrospektív) adatbázis, amely a könyvtár állományát tartalmazza, többszempontú keresést tesz lehetővé a felhasználó számára.

A katalógus tartalmazhatja több könyvtár több állományát is.

Gyomaendrődi online katalógusok

Határ Győző Városi Könyvtár Online Katalógusa

Timár Máté Fiókkönyvtár Katalógusa

Gyomaendrődi Közös Katalógus

 

 

Integrált könyvtári rendszerek

A különböző könyvtári munkafolyamatok: állománygyarapítás (pl. könyvvásárlás), katalogizálás, kölcsönzés, olvasószolgálat, tájékoztatás részeit, gyakran a teljes egészét segítő számítógépes szoftver. Ez egymásra épülő, együttműködő modulokból áll, és amelyek elsősorban a különböző könyvtári munkafolyamatok során keletkező adatok, információk rögzítésére alkalmasak. A számítógépes integrált könyvtári rendszer meggyorsítja, pontosítja, minőségileg magasabb színvonalra emeli a könyvtár munkáját. Könyvtárunk a SZIRÉN integrált könyvtári rendszert használja.

gyermek_hgyvk_weblapkep_full_350

gyermek.hgyvk.hu

Sziren9 program

www.sziren.com